Nem szükséges a Krétakör átalakulását avagy átlényegülését taglalni ahhoz, hogy ezen előadás létrejöttének indokát megleljük. Tehetséges, az újra mindig készen álló, nyitott lelkű tagjai többféle formációval és formációban kísérleteztek, s ezt nyilván folytatják.

A helyszín is igazodik. Vadonatúj, a Szindbád mozi alakult át KINO-vá, s szándékai szerint összművészeti kulthely lesz, a mozizás mellett zene, kiállítás, mindenféle projekt költözik ide. Az elszánás örvendetes, az első nekibuzdulás még döcögős: kicsit sokan vagyunk, kicsit kényelmetlenül, kicsit egymásba gabalyodunk a moziteremből kiáramlókkal, de érdekesen bejátszik az utca a körút, a Vígszínház, a levegőzni és cigizni kiugró fellépők és a bebámészkodók hangulati aláfestésével. A teret a kis méretek ellenére jól lehet tagolni, még emeleti üléssor is létezik. Három megemelt, egymásba kapcsolt kocka a pódium: diszkrét kínai papírernyők a falon, neon Szűz Mária, hajba szúrt fapálcikák (s majd akupunktúrás tűk) jelzik, hol vagyunk. (A miliő Nagy Fruzsina értő munkája.)

Egy kocka Láng Annamáriáé, a történetből kiolvashatóan kb. 40 év körüli, sokat próbált kínai leányasszonyé, a másik kettő két remek zenészlányé. Bodrogi Éva énekel, Koltai Kata gitározik, s időnként trióban is énekelnek: kínai opera is lehetne, sugallják, de Sztojanov Georgi zenéje aggályosan kerüli a kínai zenei motívumokat, kortárs zenei hangzást teremt, különös recitativókat, amelyek a szövegfolyamból csípnek ki mondatokat, frázisokat, s erősítik fel vokálisan is. A három karakteres személyiség, Bodrogi Éva meggyőző énekesi kvalitásai, a ritmizálás különlegesen szuggesztív és a közönséget láthatóan megérintő hangulatot teremt.

Láng Annamária (fotó:Szilágyi Júlia)

A kitűnő Láng Annamária vállalkozása  felcsigáz kínai nő és az ő boldogulása témakörben. Monodráma újságcikk alapján, egy interjúba szerkesztett életút-monológ a Made in  China (Nyiri Pált nevezik meg a cikk szerzőjeként). Hibátlan Sen Te-Sui Ta-történet, A szecsuáni jólélek inkarnációja a hősnő. Kína persze nagyon divatos most: Tibet, olimpia, irtózatos gazdasági növekedése, a piacaiért versengés ugyanúgy ébren tartja érdeklődésünket, mint napi tapasztalataink a kőbányai piacról, avagy a "nyócker" panelházaiból, a magyar becenevű gyorséttermi kínai kiszolgálónőkről, a  kínai gyerekekre vigyázó szomszédasszonyokról, óvónőkről. Ugyanakkor szinte semmit nem tudunk ténylegesen róluk, mentalitásukról, szokásaikról, érzelemvilágukról. Még az idei Könyvfesztivál vendég országa lévén sebtiben lefordított többtucat  - változó irodalmi értékű - kínai könyv sem tud ezen számottevően változtatni. Amit látunk, a szívósság, az elzárkózás, a mindenáron való kereskedés nyilván a felszín. Minden, ami ez alá ás, nem várt lehetőség a behatóbb pillantásra. Ennyiben a kísérlet már betöltötte funkcióját.

Amivel az este adósunk marad, az maga a megformáltság, az íróilag átütőbbé, ezáltal átélhetőbbé tett történet. A hitelességen  ez nem csorbítana, sőt. Kihasználatlan marad, vagy éppen folytatásért  kiált a promo-szövegben tett ígéret is: "Magyarország egy kínai nő szemével". Magunkra ugyanis nemigen látunk rá - nem derül ki, hogyan érzi magát, miként lát bennünket az onnan érkező. A hősnő csupán egyetemista korából emlékszik egy magyar fiúra, ő volt neki szimpatikus akkor, amikor Amerika helyett Magyarországot választotta, kipróbálni szerencséjét és pénzkereső megszállottságát. Sen Te rajzol, verseket költ, tehetséges gyermek. De szülei válása, az anya ridegsége széttöri ezt a burkot. A család boldogulásáért még anyja szeretőjével, Liu bácsival is lefekszik. Évekkel később egykori megrontója kezébe pénzt csúsztat, nyomorúságát látva. De pénzt akar küldeni egykori szerelmének, a repülős tisztnek is (ez is brechti). Amikor nevelőotthonban dolgozik, hazavisz egy tízéves kisfiút. Éhen-szomjan sínylődik egy kantoni albérletben. A pesti akupunktúrás doktort elutasítja. Annak otthon családja van. Engedi, hogy anyja kezelje a pénzét, beleszóljon az életébe stb.

Ugyanakkor Kantonba kerülvén - mint a hasadt identitás másik része - befolyásos szeretőre tesz szert, beszáll az illegális szénexportba, kihasználja egy egyszerű kínai férfi rajongását és Madagaszkárra viteti magát vele  nyaralni - és így tovább. Egy azonban biztos: képes tárgyilagosan eligazodni az életben, megállni a maga lábán, és nem veszíteni túl sokat lelki erejéből, ha érzelmileg egyre szikkadtabb is. Magyarországi cipőboltok: az elbeszélés jelen idejű síkján itt búcsúzunk pénzre, üzletre, vasár- és ünnepnap is csak munkára koncentrált életétől. (És itt egy összevetés: a magyar alkalmazott nem akar vasárnap is bejönni, vagy csak pénzért. Magáért a munka elvégzéséért nem.)
Láng Annamária játéka megejtően őszinte, jól felépítetten szinte civil, apró gesztusokkal, pici játékokkal (sminkelés, teknőc simogatása).  Jó kezdés ez a KINO-nak, reményekre jogosít, de a Made in China egyelőre inkább delikatesz,  ínyenc egyszeri csemege.

BUDAI KATALIN